12. óra

• Szerinted mi a feladatunk az életben: megérteni vagy megváltoztatni a világot?

Úgy gondolom, hogy mivel a világ teljes megértése nem lehetséges, hiszen vannak olyan területek, amelyekre lehet, hogy soha nem kapunk egzakt választ, ezért elsősorban a világ megváltoztatása, jobbá tétele a feladatunk. Természetesen ez sem pontos megfogalmazás, hiszen a jobbá tétel és a megváltoztatás alatt egyéni preferencia alapján dönthet mindenki, hogy mit is ért pontosan alatta. Számomra a világ jobbá tétele azt jelenti, hogy egy olyan társadalomban élünk, amelyben egységes jogok vonatkoznak a világ összes polgárára, és ahol az alapvető emberi szükségletek mindenki számára kielégítésre kerülnek, mindezt pedig egy olyan környezetben, amelyet képesek vagyunk fent tartani akár beláthatatlan hosszúságú ideig.

• Melyik fontosabb?

A fentiek alapján, számomra egyértelműen a világ megváltoztatása a fontosabb, az okokat nem írnám le ismételten.

• Meg kell valamelyiknek előznie a másikat (előfeltételezik ezek egymást)?

Úgy gondolom, hogy nem. Természetesen pozitívum, ha átlátjuk a jelenlegi világunk működését, de változtatásra néha csak az képes, aki nem szürkült már bele a megváltoztatandó világba.

13. óra

• Mit gondolsz, igaza van Sükösd Miklósnak? Miért? Indokold válaszod!

Alapvetően igen, egyetértek vele abban, hogy a média mára egyfajta figyelemelterelővé vált a körülöttük lévő környezeti problémáktól, s hogy a tömegkommunikáció meghatározza, hogy az embereknek miről kell gondolkodniuk, ezáltal megfosztva az embereket attól, hogy saját maguk fedezzék fel, mi az, amit fontosnak tartanak. A kérdés számomra az, hogy mi minek az oka és okozata? Vajon azért menekülünk a média púderezett világába, mert környezetünket tönkretettük, vagy azzal tesszük tönkre környeztünket, hogy információs társadalomban élünk?

• Melyik gondolatával tudsz egyetérteni Sükösdnek és melyiket utasítod el leginkább? Miért?

Sükösd-öt írása alapján nem egy technorealista embernek tartom, ennek megfelelően természetesen azzal tudnék leginkább vitatkozni, hogy a technológiának milyen hatása van a társadalomra és a környezetre. Ahogy a technorealisták vallják, nem a technológia okolható a negatív következményekért, hiszen a tech. csak egy eszköz , amely (egyelőre) továbbra is emberi kézben van.

A cikk többi részével alapvetően egyetértek, habár hiányolom azt, hogy nem mutat igazi megoldást (bár ez egy vitaindító). Tehát a meglévő hálózati gazdaságban, információs társadalomban, globalizálódó világban milyen más megoldás létezik a médiafogyasztásra, hogyan kellene ennek történnie, melyek azok a változások, amelyeket a fejlett világ polgárai még elfogadnak, miközben a környezetet is megmentjük?

Még egy ide kapcsolódó gondolat, amelyet az egyik videóban láttam: a dohányzásról való leszokás kampányai marketingkommunikációs szempontból abszolút félresikerülnek, hiszen a fiatalokban még egyfajta “halhatatlan” életérzés van, amely miatt ők egyértelműen visszautasítják ezeket az üzeneteket. Ugyanez a helyzet a környezetvédelemmel is. Az emberiség halhatatlannak gondolja, képzeli magát, mivel legtöbbünk az “úgyis lesz valami, úgyis kitalálunk valamit...” elvét követik. Tehát véleményem szerint nem azt kellene kommunikálni, hogy 30-40 év múlva mi lesz (az emberek többsége önző), hanem hogy a mára milyen hatással van a jelenlegi kényelmes életére, milyen hatással van az, ha begubózik a TV elé valaki és nem foglalkozik a körülötte lévő élettel.

14. óra

• Mit gondolsz, reális Kurzweil elképzelése, hogy a jövőben egy felhőben extra agyi kapacitáshoz fogunk hozzáférni? Miért? Indokold válaszod!

Igen, reális lehet, mert úgy gondolom, hogy a technológia és ember közelsége előbb - utóbb eléri azt a szintet, amikor már nem a kezünkben, vagy rajtunk, hanem bennünk lesz. Maga a felhős elképzelés egyébként számtalan kérdést vet fel, az egyik legaggasztóbb talán az, hogy így irányíthatóvá válik -e egy ember, ha rossz kezekbe kerül az agya?

• Vajon, ha a neocortex tette lehetővé a nyelv kialakítását, a tudományos megismerést, a művészeteket stb., akkor mire tehet minket képessé egy felhő alapú óriási neocortex? Mit gondolsz?

Egy felhő alapú neocortex az agyunkban azt jelentené, hogy folyamatosan csatlakozva vagyunk az Internethez és az általa elérhető összes tudást néhány másodpercen belül elérhetjük. Ez megjósolhatatlan és beláthatatlan fejlődést garantálhat az emberek számára, s ami még érdekes, hogy a tudás, mint olyan, milyen szerepet játszik majd egy ilyen világban? Hisz mindenki számára egyforma tudásbázis lenne elérhető, amely azt jelentené, hogy mindenki egyformán “okos”? Bár tudom, hogy az információ nem egyenlő a tudással, de egy ilyen rendszer rendkívül lerövidítheti az információ tudássá transzformálását.

Nézd meg Salman Khan 2011-es TED előadását az oktatás forradalmasításáról:

Salman Khan: Forradalmasítsuk az oktatást a videó segítségével:http://www.ted.com/talks/salman_khan_let_s_use_video_to_reinvent_education?language=hu#t-6882

Majd válaszolj ezekre a kérdésekre egy maximum egy oldalas blogposztban a blogodon:

• Mutasd be mit választottál – ne felejts el linket adni hozzá (ha elérhető)!

http://www.ittk.hu/netis/doc/ISCB_hun/05_Kollanyi_ter.pdf 

• Miért ezt választottad, mi az ebben, ami megfogott a téma szempontjából?

Úgy gondolom, hogy remek áttekintést nyújt a térhasználat átalakulásáról. 

• Szerinted a fizikai terek használatának kérdése inkább egyre fontosabb kérdéssé fog válni a jövőben, vagy inkább egyre kevésbé fontossá? Indokold is a válaszod!

Tekintve, hogy egyre inkább kiberterekben mozgunk, így úgy érzem egyre kevésbé lesz fontos a fizika terek használatának kérdése. 

9óra

• Mit jelent a content schock fogalma?

Azt a jelenleg is megfigyelhető trendet, hogy a cégek egyre nagyobb mennyiségben állítják elő a tartalmat és próbálják meg "rátukmálni" a vásárlóra. 

• Szerinted létezik a content shock? Mi a személyes tapasztalatod?

Mindenképp. Mindenféle nagyképűségtől mentesen állíthatom, hogy valamelyest rálátásom van az online marketing trendekre, s valóban megfigyelhető, hogy boldog boldogtalannak tanácsolja a szakma a különböző blogok vagy egyéb tartalomgyártásra szánt helyek elkészítését. Ahová természetesen hetente , vagy hetente többször is javasolják a tartalom előállítását, még akkor is , ha egyébként arra sem igény, sem kapacitás nincs. 

• Melyik oldalnak van szerinted igaza (akik szerint ez létezik és érdemes vele foglalkozni vagy, akik szerint ez pusztán merő kitaláció)?

Ahogy fentebb is emítettem mindenképp érdemes vele foglalkozni, mindkét oldal szempontjából. Az egyszerű vásárlónak azért, mert így mégjobban meg kell válogatnia, hogy mit olvas el, mire fordítja az idejét. A cégek szempontjából pedig érdemes elgondolkodni, hogy megéri -e beállni a sorba, és elindítani a 23432424-ik XYZ.blog.hu oldalt és hozzá kitalálni egy megfelelő tartalommarketing stratégiát, vagy más utakat járnak be a vevőszerzés során.

• Te mit tettél volna Snowden helyében? Lett volna bátorságod feladni a kényelmes Hawaii állásod, elhagyni a családodat és a szeretteidet?

Nem

• Szerinted Snowden hős vagy hazaáruló? Mi lehet a motivációja? Miért csinálhatta ezt?

Hős, de voltak személyes ambíciói. 

• Téged zavar személyesen az a mélységű és rendszerességű megfigyelés, amit az NSA végez? Tartasz attól, hogy konkrétan Téged megfigyelnek? Kell ettől bárkinek tartania vagy ez teljesen elvont dolog? Miért? Indokold válaszodat!

Igen, igen, igen. Azért, mert ahogy Snowden mondta, anélkül, hogy bármit is csináltam volna, megfigyelnek?

Mit gondolsz Paul Miller előzetes várakozásairól és arról, amit tapasztalt? Vajon más másképpen járt volna? 

Nem teljesen tudtam eldönteni, hogy vajon egy nagyszabású PR törekvésről, vagy pedig egy tényleges tesztről van -e szó jelen esetben. Egyáltalán nem értem, hogy miért gondolta azt Paul, hogy életének problémái megoldódnak, azért mert nem használja az Internetet. Az emberi lény egyébként rendkívül alkalmazkodó, ennek megfelelően nem gondolom, hogy az Internet nélkülözhetetlen lenne életünkben. Természetesen én is naponta több órát használom, de ha egyszer csak nem lenne ( valamilyen internet apokalipszis esetén) , napokon belül újra alkalmazkodnék az Internet nélküli léthez. Hogy nem tudnék térképet olvasni, mert eddig a mapset használtam, vagy nem tudnám kivenni a postaládámból a leveleket? Lószart nem, egyszerűen csak lusta vagyok és így az egyszerűbb, hogy előveszem a mobilom és megnézem a Maps-en, hogy merre van balra. 

Eddig kifejezetten tetszettek a feladatok, de Paul Miller ezzel a csapzott hippi frizurájával... meg lelki válságával és depressziójával egyszerűen kiverte a biztosítékot szombat délután. 

Mit gondolsz, vajon Te hogyan bírnád ki internet nélkül egy évig? Mi történne veled?

Ahogy már fentebb írtam, ez az egész túl van misztifikálva. Mi történne? Ugyanúgy ahogy az elmúlt 9970 évben élném az emberi életemet és megpróbálnék (és tudnék) alkalmazkodni. És úgy mondom ezt, hogy valóban napi 12-14 órát vagyok online, dehát mégis mit kéne tennem, ha ez a munkám , szükséges  a tanulmányaimhoz és egyébként is  SOKKAL egyszerűbb Facebookon írni a barátaimnak , mint betanítani egy galambot. 

Tényleg nem sértésből, de Tisztelt Tanár Úr, az eddigi feladatok nagyon tetszettek, de ez NEM. 

- Castells melyik gondolata ragadta meg a leginkább a figyelmedet? Miért?

Nem Castells, hanem a cikkben említett McLuhan "hideg meleg média" c. gondolata keltette fel leginkább a figyelmem, elsősorban azért, mert nem feltétlenül tudtam megérteni, hogy mitől hideg vagy meleg a média. Utánaolvasva McLuhan gondoaltainak természetesen már megértettem, hogy alapvetően a részvételi fokozatot és az információ mennyiségét írja le ezzel McLuhan. Szintén McLuhannek a gondolata, hogy "a könyv a szem kiterjesztése… a ruha az emberi bőr kiterjesztése... az elektromos áramkör a központi idegrendszer kiterjesztése", amely szerintem egy kifejezetten előremutató , már-már sci-fibe illő gondolat, amely azonban számomra egyáltalán nem elképzelhetetlen a jövőben. 

• Te mit gondolsz arról, hogy alapvetően milyen a technológia és a társadalom viszonya? Melyik határozza meg melyiket? Miért?

Véleményem szerint a kérdésre nincs exakt válasz, azaz nem jelenthető ki egyértelműen, hogy a társadalom határozza -e meg a technológiát , vagy fordítva. A technológiának alapvetően óriási befolyása van a társadalmunkra,hiszen elég csak a XXI . századi információs társadalmat összevetni a korábbi századok társadalmával. Ugyanakkor a technológia nem minden esetben hat ugyanúgy a társadalomra, hiszen az hogy a technológiát hogyan használjuk, az az adott társadalmi csoporttól is nagymértékben függhet. Jó példa erre a Kis Gergely tanár úr által említett tavalyi féléves példa, amikor a mélyszegénységben élő magyar embereknek próbálták elmagyarázni mire is jó az internet. Két kérdést tettek fel vele kapcsolatban: hogy lehet -e ismerkedni és hogy megtudják -e nézni, hogy mikor jön a segély? Amint láthatjuk itt más típusú hatást gyakorol a technológia a társadalomra, mint mondjuk az egyetemisták körében, akiknek a társadalma már egy másik világba is kivetül, s egyszerre vannak / vagyunk jelen az anyagi világban és az internet világában. A társadalom hatása a technológiára pedig ugyanúgy lehet nagymértékű, hiszen az egyes társadalmi problémák megoldására gyakran a technológia ad választ. Személy szerint társadalmi problémának tekintek 1-1 háborút is, amelyre -bármilyen szörnyű is ezt így leírni - de gyakran a technológia ad választ (ENIGMA vs. Turing gép) , s ezáltal feloldhat valamilyen társadalmi feszültséget. 

Összességében tehát mindkettő egyszerre kis lépésenként hat a másikra, melynek eredményeképpen mindkettő párhuzamosan fejlődik. 

• A cikkben és az órán bemutatott elméletek közül melyiket találod a leghasznosabbnak? Miért? Hasonlítsd össze az általad kiválasztott elméletet a többivel, írj legalább 3 pozitív érvet az általad választott elmélet mellett és 3 negatívat a többiekkel szemben.

Bruno Latour szereplő-hálózat elmélete közel áll ahhoz a világhoz, amelyben jelenleg is élünk. Egyrészt azért, mert a humán-természet és a technológia között egyre vékonyabb a határvonal. Másrészt nagyon jó példának tartom a társadalom és a technológia egymásra gyakorolt hatására azt, ahogy egy szoftveren keresztül bemutatja, hogyan hatnak egymásra. Harmadrészt pedig egyetértek azzal, hogy a hálózatra egyfajta szövetségként tekinthetünk, egy közös probléma megoldása érdekében.

A 3 negatív érvem a többi elmélettel szemben pedig a következő lenne. Egyrészt a technológia lehet nem ideológiamentes, de véleményem szerint nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy valóban egy globális világról és egy összefogó társadalomról beszéljünk, ahol nem számít, hogy kinek milyen vallása vagy bőrszíne van. Továbbá A lovak farának mérete és az űrhajók mérete közötti összefüggés szerintem egy kicsit "pillangó-hatás"-ra emlékezet, amely kissé klisés véleményem szerint. Az utolsó negatív érvem pedig csupán az lenne, hogy nem teljesen értem, hogy a SCOT elmélet miért nem foglalkozik a társadalom-technológia egymásra gyakorolt viszonyával.